Útkeresés a szociális foglalkoztatásban

[Ibolya]

Az utóbbi években – 2006 óta- a dolgozók innovatív hajlama a szociális intézményekben leginkább a foglalkoztatás reformfolyamatához köthető. Kitalálni, megvalósítani, felvirágoztatni,továbbfejleszteni – csupa „forradalmi” feladat. Ez jutott a szociális foglalkoztatás létrejöttével az intézmény vezetőknek,  foglalkoztatási koordinátoroknak, a korábbi struktúrából átmentett foglalkoztatás szervezőknek. Mit, hogyan, mivel, hol, kikkel, milyen pénzügyi ellenszolgáltatásért, milyen egyedi arculattal? A kérdések megválaszolásakor az eddigiekben csak a dolgozó ellátott nem kapott szót! Ő vajon milyen munkafajtát részesítene előnyben? Mit dolgozna szívesen? Mi érdekli? Fizikai állapota miben szab határokat teljesítőképességének? Mit tanulna szívesen? Milyen motivációs elemek kapnak hangsúlyt életében?
Meggyőződésünk, érdemes válaszokat keresni a fenti kérdésekre. Ezért végeztük el - a Kézenfogva Alapítvánnyal közös projektterv kapcsán- a szükségletfelmérést, melynek tanulságait összefoglaltuk, elemeztük!
Ti is tettetek hasonlókat? Várjuk hozzászólásaitokat!
Tegyétek közkinccsé szakmai kutatási tapasztalataitokat!

[Gabriella]

A szociális foglalkoztatásban szeretném felhívni a figyelmet arra a társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D.§(1) bekezdésében foglalt rendelkezésre, amely a rokkantsági nyugdíjasként keresőtevékenységet folytató személyek "kereset korlátozását" foglalja magába. Miszerint ez kizárólag az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező, vagyis III. csoportba tartozó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik. Így azok az ellátottak akik ebbe a kategóriába esnek a nettó jövedelmüket figyelni kell, hogy a munkából /fejlesztő felkészítő/ ne essenek ki. Ez a munkarehabilitációban dolgozókat nem érinti és az I. és II. csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjasokat sem.

[Ibolya]

Köszönet Gabriellának a figyelemfelhívásért! A Fórum fontos célja egymás tájékoztatása, „megóvása” a  csapdáktól!
Friss élményeimet szeretném megosztani Veletek!
A  Baumax - lánc több áruháza partner, támogató az értelmileg sérült emberek által készített termékek értékesítésében. A mi esetünkben lelket építő környezetben – a virág-osztály közepén- biztosít helyet az eladásra. Szombaton próbálkoztunk újra!  A  forgalom  érezhetően megcsappant, de érzékelhető az is, hogy az emberek a „Jótékonysági vásár” felirat láttán inkább gyorsan keresnek valami nagyon fontos megszemlélni valót a polcokon, mint hogy néhány pillantást vessenek a jó szívvel, odaadással kínált termékekre.  Aki mégis felfedezi a figyelemfelhívó jeleket – esztétikus színvilág, alacsony árak, jó minőség, praktikusság - közelebb jön, kérdéseit azonban nem a készenlétben álló,  odapattanó  értelmi fogyatékos fiatalhoz intézi, hanem a kísérő önkénteshez, aki szabadidejében is segíteni igyekszik a piacképes termékek népszerűsítését, de mindezt  a háttérből kívánja tenni.   
Pedig Sebi azért jött, hogy az általa készített termékek elkeljenek, hogy „eladja”, amit ő maga is szépnek talált közülük. Mindent tud, amit kell, hiszen Ő szőtte. Hajni is, hiszen Ő varrta. Az ár pedig – minden egyéb kötelező adattal- a felcímkézett árun található. Azon gondolkodtam, mit tehetnénk még, hogy tovább léphessünk:
-   Hogy a társadalom elhiggye, az értelmi fogyatékos emberek is képesek az értékteremtő alkotásra?
-   Hogy a kívülről látható „megkülönböztethető jegyek” ne a menekülési ösztönt indítsák el a társadalmat alkotó átlagemberek 80%-ában?
-   Hogy a sérült ember „adhasson” valami jót, értéket, használhatót a társadalomnak, hiszen az általános megítélés szerint ( a Fórum tanulságai szerint még a velük dolgozók véleménye szerint is!) ő mindig csak kap?
-   Talán nem kellene kiírni semmit, s utólag bemutatni a készítőt?
-   Mit és milyen módon tehet a foglalkoztatás a társadalmi elfogadásért?
Biztosan vannak tapasztalataitok, jó és rossz élményeitek, bevált módszereitek! Osszátok meg velünk!

[Ibolya]

A szociális foglalkoztatás a bentlakásos intézmények számára a kezdeti „nehéz feladatból” a „lehetőségek területévé”, biztos forrásteremtési lehetőséggé lépett elő! Fontos, hogy jól csináljuk, hogy informáltak és felkészültek legyünk, hogy minden irányban kihasználjuk a benne rejlő lehetőségeket. Ismernünk  kell  minden jogszabályi előírást, hogy azok pontos betartása segítse a szociális foglalkoztatás fennmaradását ! Tudjuk, hogy ellenőrzése  több helyen megkezdődött !
Néhány kérdést vetek fel, melyekre az ellenőrzések tanulsága szerint nagyobb hangsúlyt kell helyezni
1.   Tudjuk-e, hogy a szociális foglalkoztatás ellenőrzésekor az FSZH a jellemző adatokat összeveti az országos nyilvántartással? Az országos jelentési rendszerben nyilvántartott adatokat a  226/2006.(XI.20.) Korm.rendelet tartalmazza!
2.   Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség két évente legalább egy alkalommal alapos ellenőrzést végez, melyre érdemes gondosan odafigyelni!
3.   Az intézményvezetőnek a szociális foglalkoztatás kezdeményezésével egyidejűleg írásbeli tájékoztatási kötelezettsége van  az ellátott és törvényes képviselője felé az ellátottak jogaira vonatkozóan is.
4.   A külső foglalkoztatóval kötött szerződésnek  a következő kötelező elemeket is kell tartalmaznia:
-   az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályok
-   a szolgáltatás alvállalkozásba adási tilalmát kimondó rendelkezés
Hasznos lenne a már lebonyolódott ellenőrzések tapasztalatainak megosztása a fórumozók között!
MÁS!
A foglalkoztatási  alkalmassági vizsgálat tapasztalatai több esetben aggodalomra adtak okot  az ellátottak  bizottság előtti személyes megjelenése, a bőséges dokumentáció ellenére . A problémakör tág és változatos: az adott személyhez nem köthető megállapítások, a számítógépből nem törölt  téves adatok, következtetések, elhúzódó vizsgálati időszak, stb.  A végeredmény mindenképpen az, hogy az ellátott az elkövetkezendő öt évben a megadott jellegű foglalkoztatási formába kényszerül, mivel az intézményvezető és fenntartó a szakvéleményhez kötve van. Vajon az ORSZI tevékenysége segít a gondokon? Vagy a személytelenség fokozódik, a hibalehetőség nő? Az ellátott ill. törvényes képviselője ugyan évente egy alkalommal – 4000 Ft befizetése mellett – kezdeményezheti a felülvizsgálatot, „ingyenes” fellebbezési lehetőséget azonban nem említ a jogszabály.  Bízom abban, hogy a tapasztalat egyedi, másutt nem élő probléma. Ha mégis, beszéljünk /írjunk róla, a kedvező tapasztalatok is hasznosak!
Persze, majd ha mindenki új erőre kapott egy  kellemes nyaralás  után!
Jó pihenést!

[Klára]

Tisztelt foglalkoztatással foglalkozó szakemberek!
Megjelent a 174/2009. (VIII.29.) Korm. rendelete, mely a szociális foglalkoztatásban résztvevő ellátottakat bizonyos értelemben sújtja.
Keressétek A fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008. (IV.23.) Korm. rendelet módosítását. A 32. § (2) bekezdés szerint az ellátott szociális foglalkoztatása akkor szükséges, ha a szociális foglalkoztatás a fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, hajléktalansága vagy külön jogszabály alapján korábban már megállapított egészségkárosodása miatt szociális intézményi ellátásra szoruló - fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás esetén az 55. életévét, munka-rehabilitáció esetén a 62. életévét be nem töltött - ellátott esetén a szociális foglalkoztatás Szt-ben meghatározott céljainak elérését várhatóan elősegíti.
Indulhat a szociális foglalkoztatásban résztvevő ellátottak éveinek számlálása.